PNG-képek tömörítése

Miben jó a PNG?

A PNG (Portable Network Graphics) 1996-ban született a GIF szabadalommentes utódjaként. Veszteségmentes: minden dekódolt pixel pontosan az, amelyiket elmentették. Támogatja a teljes színmélységet, a szürkeárnyalatot, a palettás, indexelt színeket és a teljes alfacsatornát, így a szélek bármilyen háttérbe finoman beleolvadhatnak. Ezért a PNG a szokásos választás képernyőképekhez, logókhoz, ikonokhoz, felhasználói felületek grafikáihoz, diagramokhoz és mindenhez, amiben éles szöveg van.

A veszteségmentességnek a méret az ára. A PNG-ként mentett fotó gyakran többszöröse ugyanannak a fotónak JPEG-ként, mert a fénykép zaja és finom textúrája nem jósolható meg elég jól ahhoz, hogy jól tömöríthető legyen.

Miért lehet mégis kisebb egy PNG-fájl?

A PNG két lépésben tömörít. Először minden pixelsor kap egy szűrőt (None, Sub, Up, Average vagy Paeth), amely a pixelértékeket a szomszédoktól való eltérésükkel helyettesíti; a sík területekből hosszú nullasorozatok lesznek. Ezután a szűrt adatokat DEFLATE-tel csomagolja, ugyanazzal az algoritmussal, mint a ZIP. Sok program inkább gyorsan, mint jól választja meg a szűrőket és a DEFLATE-beállításokat, így ugyanazok a pixelek gyakran kevesebb bájton is tárolhatók.

Így kétféleképpen tehető kisebbé egy PNG:

• Veszteségmentes optimalizálás. Az eszköz az OxiPNG-t futtatja, amely különböző szűrési stratégiákat és tömörítési beállításokat próbál ki, és a legkisebb eredményt tartja meg. A kép pixelre azonos marad. A nyereség erősen függ attól, hogyan mentették a fájlt: egy gyors képernyőkép-készítő exportja gyakran érezhetően zsugorodik, egy már optimalizált fájl alig változik.
• Palettacsökkentés (veszteséges). Egy átlátszóságot tartalmazó, teljes színmélységű PNG pixelenként 4 bájtot tárol. Ha legfeljebb 256 színű palettára alakítjuk, pixelenként 1 bájt marad, még mielőtt a DEFLATE egyáltalán munkába állna – ezért spórol ez a mód általában sokkal többet. A sík grafikák és a képernyőképek jól bírják; a finom színátmeneteken és a fotókon sávosodás jelenhet meg.

Az alapértelmezés a palettacsökkentés („Okos” mód, 256 szín, rácsozással); ha minden pixelnek pontosan meg kell maradnia, állítsd a PNG-tömörítést Veszteségmentesre. A színszám-beállítás a paletta méretét szabályozza; kevesebb szín kisebb fájlt és nagyobb esélyt jelent látható lépcsőkre a színátmenetekben.

Beállítások gyakori feladatokhoz

A Retina-képernyőképek gyakran okoznak óriási PNG-ket: egy 2880 × 1800-as laptopkijelzőn készült teljes képernyős felvétel több mint 5 millió pixeles. Ha a hosszabbik oldalt 1600 px-re méretezed, a harmadánál is kevesebb marad, ami általában többet számít bármilyen tömörítési beállításnál.

Tájékoztatásul: tesztjeinkben négy, a Wikipédia, az MDN és a GitHub oldalairól készült PNG-képernyőkép 58–60%-kal lett kisebb az alapértelmezett Okos móddal, Veszteségmentes módban pedig – a mediánt nézve – nagyjából harmadával. A saját fájljaid ennél jobban vagy kevésbé is zsugorodhatnak.

Gyakori problémák

• Sávosodás a színátmenetekben Okos mód után. Növeld a színszámot, vagy válts vissza veszteségmentesre.
• Recés fényudvar egy átlátszó logó körül. Az élsimított széleknek több átlátszósági szint kell; az ilyen képeknél tarts meg legalább 128 színt.
• Szinte semmi megtakarítás veszteségmentes módban. A fájl már eleve jól volt csomagolva. Csak a palettacsökkentés vagy a kisebb méret hoz valódi különbséget, és ha nem készülhet kisebb fájl, az eszköz az eredetit adja vissza.
• A PNG valójában fénykép. A JPEG vagy a WebP jobban illik a tartalomhoz, és sokkal kisebb lesz.

Kérdések a PNG-ről

További képeszközök

A képtömörítő vegyes fájlkötegeket is kezel. Az animált grafikák helye a GIF-tömörítő, a hogyan működik oldal pedig részletesebben elmagyarázza, mit jelent a veszteségmentes és a veszteséges.